, (né-ki), határozatlan névmás, tt. nékit, tb. ~k. A régieknél igen divatos volt, néhutt niki. Ma helyette csak némely használtatik. Jelent valamely sokaság közől határozatlan, bizonytalan személyt, s megfelel neki a latin quidam v. nonnullus, v. aliquis. "Menjetek nékihez (ad quemdam) a városba. (Tatrosi cod.). "Egy néki (quidam) vall vala figefát. (Ugyanott). "Mikor a császárné asszony nékit fogadott volna rejája, hogy őtet megölnéje. (Debreczeni Legendáskönyv.) Valamint a némi dolgokra, és némely mai szokás szerént mind dolgokra, mind személyekre vonatkozik, úgy a néki régenten csak a személyekre vonatkozott; noha egyébiránt a régiek ki és mi vagy mely között szoros különbséget nem tettek. E három névmás, ki, mely, mi egyéb öszvetételekben következetesen divatozik, mint: valaki, valamely, valami; senki, semely, semi (v. semmi); bárki, bármely, bármi; de a ,néki ma már kiment a szokásból. Egyébiránt V. ö. NÉHA. Már a föntebbi hasonlatnál és a példáknál fogva is talán helyesen cselekednénk, ha a régieknél divatozott néki-t mint főnevet ujra szokásba hoznók. ,Némely szó pedig melléknevül megmaradna: némely ember, némely asszony, némely gyümölcs, némely állat. Szabó Dávidnál eléjön ez értelemben: egyki, de ez inkább individuumot egyént jelent.