, (meg-egyezik) ösz. k. Abban különbözik a megegyez igétől, hogy ez személyekre amaz tárgyakra, cselekvényekre vonatkozik. Innen egyik ember a másikkal megegyez, midőn szándékuk, akaratjok, véleményök megegyezik. Mondják különösen oly dolgokról, melyek közt bizonyos tekintetben hasonlóság létezik, melyek öszvevalók, együvé illenek, öszhangzanak. Az egésznek fele részei megegyeznek. Szükséges, hogy a mondatban az ige az illető alanynyal számban és személyben megegyezzék. V. ö. EGYEZ, EGYEZIK.