, (meg-csíp) ösz. áth. Csipve megfog, megszúr, megsért. Ujjakkal megcsípni valakinek állát, orczáját. A kis madár megcsipi a vele játszónak kezét. Megcsípte a kígyó, balha, tetű, darázs, méh. Kakas csípje meg.
"Hangya meg ne csípje szép fehér lábadat.
Zrínyi.
Néha am. valakit véletlenül rajta ér valamin, és megfog. Megcsípték a tolvajt. Átv. ért. megcsípte a dér a növényeket. Biztató gyanánt is használják, parancsoló módban. Uszu, kormos, csipd meg! V. ö.CSÍP.