, (meg-csikland) ösz. áth. 1) Illetés, ingerlés által eszközli, hogy csiklandjék valami. Fűszállal megcsiklandani valakinek orrát, talpát. 2) Az érzékeny, ingerlékeny állatot, különösen embert csiklandás által mozgásba hozza, ingerli. V. ö. CSIKLAND.