, (meg-állapodik) ösz. k. 1) Menését, mozgását félben szakasztja. Rosz utban néhanéha megállapodni, hogy a lovak kipihenjék magukat. Meg nem állapodom, mig a hegytetőre nem jutok. 2) Mondjuk testileg és lelkileg teljesen kifejlett emberről. Megállapodott koru, eszü, gondolkozásu férfi. 3) Valamiben megállapodni, am. alkudozás vagy hányásvetés, kétkedés után magát valamire elhatározni. Abban állapodtunk meg, hogy... V. ö. MEGÁLL.