, (meg-akad) ösz. önh. 1) Menését, mozgását nem folytathatja, mert valamely ellenerő fentartóztatja. A hajó megakad a zátonyon. A szekér megakad a mély sárban, kátyolban. A szénás szekér megakad a keskeny kapu között. (Szokásos jelenek). 3) Különösen, egyik test a másikba, bizonyos kapocs, kajmó, fogó által belekötelődzik. A tüskék között hamar megakad a lebegő ruha. A levetett horgony fogai megakadnak a fenékben. 3) Átv. ért. valami ellen kifogása van, nem hagyja szó nélkül, valamiben erkölcsileg megütközik. A mogorva ember mindenben megakad. Kár ily apró dolgokban megakadni. Már ebben is megakadt a szemed? Néha am. figyelmessé lesz valamire vagy valami fölött. pl. Oly feltünő, hogy minden ember megakad rajta. E remek képen minden szem megakadt. 4) Az ész működéseire vonatkozólag, am. a dolgok öszvefüggését be nem látván gondolatait tovább szőni nem képes. Megakadni a számolásban. Igen szórakozott ember, s beszédében gyakran megakad. V. ö. AKAD.