, tájdivatosan: mög, elavult fn. mely ma csak harmadik személyraggal használtatik: měge v. möge, pl. ház měge, kemencze měge, ajtó měge, azaz hátsó oldala. Fölveheti a tárgyeseti ragot is, pl. Kiseperni a kemencze měgét. Jelenti valaminek tulsó oldalát, hátsó felét, vagy azon helyet, mely valaminek tulsó oldalán fekszik; azon részt, mely ami állásunkhoz képest megy, vagyis mely elmenő, távozó irányban fekszik hozzánk; így a német ,hinten szó is Adelung szerént a ,hin szótól ered. Ellentéte elő v. homlok, pl. ház eleje, ház měge; kemencze homloka, kemencze měge; hegyelő, hegyměg. Ezen kérdésekre hol? hova? és honnan? helymutató ragokkal párosulva oly névutókat képez, melyek rendesen alanyeset után állanak, pl. házatlan vendégnek hol a helye? Ajtó měgětt. Hová bújtatok? A kazal měgě. Honnan jött elé? A kemencze měgől. Sőt az ětt helyett ül ragot is vesz fel, megül, épen úgy, mint körött körül, fölött fölül, "És állapván hát měgül et stans retro. (Münch. cod.) A ,měgé viszonytalan állapotban is divatozott hajdanta, mint jelenleg az alá és elé, pl. menjetek alá, azaz le; lépjetek elé. A Müncheni codexben olvassuk: "Tanéjtványi közől sokak menének měgé, (abierunt retro). Birtok raggal is: "Én megém. (retro me). Ma így mondanók: hátam megé.
Ezen měg szóval első tekintetre rokon értelmünek látszik azon el, mely az elve és elvül származékokban am. tulsó oldalon, által (trans), mint erdő-elve Erdély, mintha volna: erdő vagy erdőség megett (erdőt hagyva, erdőn át menve) fekvő ország, (Transsylvania), Havasel-föld, a havasok megett fekvő föld, (regio transalpina). A Müncheni codexben hasonlók: Jordán elve, am. Jordánon túl; tenger elve, tengeren túl; Cedronnak áradatja elve, Ccdron áradatán túl. Azonban a kettő között mégis nagy a különbség, mert elve v. elvé az egésznek teljes egyik vagyis túlsó felét jelenti, a meg pedig azon tulsó félnek csak egy részecskéjét, mely csak zugot képez, úgy hogy ezen kifejezések erdőměg v. erdőměge, havasmeg v. měge, Jordán měgětt stb. csak valamely zugot, szűkebb helyet jelentenének.
Ezen értelemben vett měg alapfogalomban különbözik az előbbi czikkekben eléadott meg szóktól, melyek elseje gyakorlatot, majd folytonosságot, majd öszvekötést, másika végzettséget jelent. V. ö. MEG, (1), és MEG (2). A měg v. mög-ben azon ěg v. ög (v. og) teszi a lényeget, mely a ,szög vagy ,zug alkatrészeiben is látható, úgy hogy például: ajtó möge, ház möge, körülbelül am. ajtó zuga, ház zuga, s hát mögött am. a hátamnál valamely zugban.