, (meg-emběrěl) ösz. áth. 1) Viszszaható névmással am. megbecsüli, emberül viseli magát. Fiam, embereld meg magadat. 2) Másokra vonatkozólag am. valakit becsületes ember gyanánt fogad, megtisztel, különösen, mint kedves vendéget jól tart. 3) Valakit bizodalmával megtisztel, emberségében bízva tesz neki valamit, pl. pénzt kölcsönöz, vagy hitelben ad bizonyos árukat.