, (meg-illetődik) ösz. belsz. Kedélye bizonyos benyomások következtében némi gyöngédebb fájdalomra vagy részvétre, vagy neheztelésre gerjed. Valakinek baján, szenvedésén, nyomorán, halálán megilletődni. A panaszkodó szavain megilletődni. A jószivü atya megilletődik gyermeke hálátlanságán. Ily csekélységen kár megilletődni. V. ö. ILLET, ILLETŐDIK.