, (meg-boszúl) ösz. áth. A mástól vett bántást, sérelmet visszatorolja, megforbátolja. Megboszulni a becsületen ejtett gyalázatot. Megboszulni magát az ellenségen, am. elégtételt szerezni magának rajta. Itt a meg visszaható jelentéssel bir, mi szerént megboszulni valamit, am. a boszús bántást hasonlóval visszafizetni. V. ö. BOSZÚ.