, (mi-eddig) idő- és helyhatárzó. Jelenti azon időnek vagy térnek véghatárait, melyet tudni akarunk; és pedig 1) Kérdőleg. Meddig tartott a csata? Reggeltől délig. Meddig maradsz oda? Meddig szándékozol a fürdőben mulatni? azaz mennyi v. mely ideig? Meddig terjed e falu határa? Meddig érhetünk el ma? Meddig kész már a vaspálya? azaz, mely meszszeségig? 2) Állitólag. Meddig én beszélek, ne szólj közbe. Ez esetben fölveheti a mutató a szócskát, és akár elül, akár az utórészben használható az ,addig szó is: Ameddig én beszélek, addig ne szólj közbe, vagy: addig ameddig stb. Hasonlók: Addig viselem a ruhát, meddig el nem szakad. Addig megyek, meddig csak lehet. 8) Kétkedőleg szólva jelent bizonytalan idő- vagy térhatárt. Nem tudom, meddig tart egészségem. Nehéz meghatározni, meddig érhetünk el ma. 4) Midőn egészen öszvetéve használtatik, addig meddig jelent bizonytalan időt vagy tért. Addigmeddig a városban maradok. Mire beestveledik, addigmeddig eljutunk.
E szónak gyöke me (= mi), melyből mely, merre, mennél, mennyi, mekkora is stb. származnak, s egyezik a mi névmással, melynek közelebbi származékai minő, mily, mint, míg, mikor, mihelyest. V. ö. MI, KI. A meddig egyébiránt öszvetett szó: mi-eddig, vagy különösen időre vitetve: melyideig; egyezik vele a rövidebb alkotásu míg = mi-ig, pl. Addig élem világom, mig tart szép ifjuságom, azaz meddig szép ifjuságom tart. Míg élek, el nem feledlek, azaz, ameddig élek. A régieknél eléjön menig, azaz mennyi-ig is, melynek megfelel a székely annyég = annyi-ig. V. ö. ADDIG, EDDIG, és MELY, MILY, MENIG.