v. ~KÖVÉRIT, (meg-kövérít) ösz. áth. Eszközli, hogy valamely állat kövérré leszen. A dologtalan és jó élet megkövéríti a hízásra hajlandó testet. A régieknél átv. ért. megtermékenyít: "A kegyös Krisztus ez ilyetén embörnek ő szivét lelkét ajétatossággal megkövéríti. "Embörnek szivét lelkét szent malaszttal megkövéríti. (Nádor-codex). V. ö. KÖVÉR.