, (meg-esküszik) ösz. k. Tanuságtétel, vagy erősebb lekötelezés végett esküvel bizonyít valamit. Megeskünni valamire, am. esküvel bizonyítani, hogy állítása igaz.
"Megesküdtem az egekre,
Tudod, a nagy istenekre.
Csokonai.
Megeskünni valakivel, am. eskü által házasságra lekötelezni magát. V. ö. ESKÜ, ESKÜSZIK.