. (meg-elégel) ösz. áth. Valamit elégnek tart, vagyis kijelenti, hogy vágyait, szükségeit betöltötte valami, hogy többet e nemben nem kiván. Megelégelni a szives fogadást. Megelégelni a kárpotlást, bűntetést. Elégeld meg, amit tehetek. Néha am. megsokal, valaminek megszüntét kivánja. Megelégeltem már a sok zsarolást, húzavonát.