v. ~CSORBIT, (meg-csorbít) ösz. áth. Eszközli, hogy csorbává legyen valami. (bevégzetten). Megcsorbitani a cserépedényt, üvegpoharat. Megcsorbítani a kaszát, szántóvasat, kést, kardot. Átv. ért. bizonyos egészben kárt tesz, midőn valamely részétől megfosztja. Megcsorbítani valakinek birtokát. V. ö. CSORBA, CSORBÍT.