, (máz-os) mn. tt. mázos-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Szélesb ért híg, vagy ragadós testtel bekent. Mázos arcz. 2) Üvegnemü kemény ragaszszal bevont. Mázos edények. Mázos tál, korsó, bögre. 3) Mint a mézes szónak vastaghangu mása öszvetételben használtatik mézesmázos, azaz tulságosan édeskés, hizelgő, ragaszkodó.