, (meg-gondolatlan) ösz. mn. 1) Személyre vonatkozólag am. könnyelmü, hebehurgya, szeles, ki előre nem gondolja meg, mit és miért tesz, ki a dolog mellett és ellene szóló okokat vizsgálóra nem veszi, ki vakon cselekszik. Meggondolatlan ifju. 2) Mondjuk az ily személy tetteiről is. Meggondolatlan beszéd. Meggondolatlan vállalat. Határozóilag am. meggondolatlanul.