, (masz-l-ag-os) mn. tt. maszlagos-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Maszlaggal, azaz bóditó, kábitó szerrel elegyített. Maszlagos étel ital. 2) Maszlagfűvel benőtt, maszlagot termő. Maszlagos föld, akoludvar. 3) Valamely kábító, bódító szernek bevétele következtében részeg, eszeveszett, veszekedő, garázda. Maszlagos kábaság. A bor miatt mindnyájan maszlagosokká lettek. (Pázmán Préd.)