, (másod-ki-fogás) ösz. fn. Másod ízben tett kifogás. A régibb törvénykezésben ,duplica helyett értetett. Azonban a mai törvénykezésben a ,kifogás alatt az alperesnek csak valamely mellékes, nem az ügy érdemére vonatkozó ellenvetéseit értjük, melyeket mind az első beszédében tartozik eléadni. A második kifogás tehát most szabatosabban: viszonválasz. T. i. a perbeszédek így állanak kereset (a fölperesé), ellenbeszéd v. ellenirat (az alperesé), válasz (a fölperesé), viszonválasz (az alperesé); halasztás esetében: végbeszéd v. végirat és ellenvégirat.