, (más-ol-ás), fn. tt. máslás-t, több. ~ok, harm. szr. ~a. 1) Az aszútörkölyre, melyről már egyszer leszűrték a fínom bort, másod ízben töltött és ebből készült bor. 2) Néhutt általában azon bor, melyet a szinbor kisajtólása után, a vízzel vegyített törkölyből sajtólnak, máskép: csigér, csingér, lőre. 3) A ser és egyéb szeszes italok főzésénél a kád, vagy üst fenekén maradt, s vízzel föleresztett alja ital, melyet a serfőzőkben ficzkó-nak neveznek. Itt a más gyökben a sorozás alapfogalma rejlik, s am. második sajtólás; vagy másod rendü főzet, és rokon az elszült magzat után következő más szóhoz. V. ö. MÁS, (2), főnév.