, ARANYOS~, mváros Bars m.; APÁT~, EGYHÁZAS~, faluk Hont-, PILIS~, Esztergom, PUSZTA~, puszta Somogy m.; helyr. Maróth-ra, ~on, ~ról.
MARÓTLAKA, erdélyi falu Kolos m.; helyr. ~laká-ra ~n, ~ról.
MÁRPOD, erdélyi falu Újegyház szász székben; helyr. Márpod-ra, ~on, ~ról.
MARS, fn. tt. mars-ot. 1) A franczia marche után am. hadi rendben való lassúbb vagy gyorsabb lépés, vagy ily lépésben utazás. Egyszersmind menést parancsoló vezényszó, magyarul: indúlj! menj! 2) zenemű, melynek időmértéke a lépés időmértékével egyezik, azaz valamely ütenyrészre egy lépés esik; magyarosan: induló.
MÁRS, fn. tt. mársot. A római hitregében a hadak istenének vagy hadúrnak neve, Görögül: Αρης (erős?) A csillagászatban 4-ik bolygó (planeta) neve.
MARSGYAKORLAT, (mars-gyakorlat) ösz. fn. Katonai gyakorlat a hadrendi lépésben.
MARSNAP, (mars-nap) ösz. fn. Azon nap, midőn a költöző katonaság a kiszabott úton előhalad, különböztetésül a pihenő- vagy nyugnaptól (Rasttag).
MARSOL, (mars-ol) önh. m. marsol-t. Marsban megy, hadi csapatként vagy hadi rendben utazik. (Marschiren). Közkatonai nyelven: masíroz.
MARSOLÁS, (mars-ol-ás) fn. tt. marsolás-t, tb. ~ok. Hadi rendben vagy hadi csapatként utazás.
MART, (mar-t) fn. tt. mart-ot, harm. szr. ~ja. 1) Molnár A. szerént, littus, és ripa, tehát jelent általán vízpartot, legyen az tenger, tó, vagy folyó.
"Duna martján két szép nádszál,
Mind a kettő szépen talál.
Népdal.
Néhutt azonban a ,mart inkább a kisebb folyókról, a ,part a nagyobbakról van szokásban. Ellenben némelyek szerént partja a tengernek van, s megegyezik vele a latin portus, a müncheni codex irója is ez értelemben használja. 2) Szélesb ért. nemcsak a víznek van martja, hanem akármely térségnek vagy hegynek, hol a föld kisebb-nagyobb mértékben fölmagasodik, és meredek, honnan a székelyeknél hallani: föl akartam menni a hegyre, de nagy martra akadtam. Ezen értelem rejlik a Magasmart, Vörösmart, Martos helynevekben is.
Nincs kétség benne, hogy a mart és part szókban az emelkedés, magasság alapfogalma a jellemzetes, melyet különösebben az ar, illetőleg az r hang is jelképez, s rokon hozzájok a felhangu mered is, honnan: meredek. Ugyanezen alapfogalom és alaphang rejlik a latin ripa, portus szókban. V. ö. MAR, (2), főnév.