, (héber nyelven ; am. keserüség, keserv, mások szerént Mózes nővérétől vette eredetét, mely szóval egyezik az arab Merjemü név is); női kn. tt. Máriát. A héberektől kölcsönözött, s a keresztényeknél köz ismeretben és divatban levő név, főleg azon oknál fogva, mert Idvezítőnk anyja viselte, ki a magyaroknál máskép: Szűz Mária, Boldogságos szűz, Boldogasszony, Szűz anya, Isten anyja czímekkel illettetik. Azon tiszteletnél fogva, melyben Krisztus anyja különösen a római és görög keresztény egyházban áll, több innepek hivatnak e névről, ú. m. január 23. Mária v. Boldog asszony eljegyzése; február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, azaz Mária tisztulása; mart. 25. Gyümölcsoltó Bold. napja, vagyis az angyali idvezlet hirdetése; fekete hét pénteknapján, fájdalmas Szűz v. hét fájdalmu szűz Mária, julius 2-án Sarlós Bold. napja; augusztus 15. Nagy Bolgogasszony hava, máskép Mária mennybemenetele, sept. 8-án Kisasszony napja, azaz Mária születése; utána való vasárnapon Mária v. Boldog asszony neve napja; decemb. 8-án Boldogasszony fogantatása. A hónapok közől kettő neveztetik róla Boldogasszony hava, azaz január, és Kisasszony hava, augustus. A nép némely virágokat és növényeket nevezett el róla, milyen az illatos Mária levele. Viselik e nevet több helységek is.