v. ~PALOL, (megpall v. ~palol) ösz. áth. 1) Valamit pl. gabonát, kendermagot rostában rázogatva megtisztít; különösebben, rostából a földre leereget, hogy a szél a port, pelyvát elfujja. Néhutt: pelel, megpelel. Megpallani a polyvás, szemetes gabonát. 2) Megver, megpáhol. V. ö. PALL.