, (meg-menekědik) ösz. k. 1) Valamely kellemetlen állapottól, bajtól, veszélytől megszabadúl. Távolitó ragu viszonynevet vonz. Megmenekedni a rabságtól. 2) Oly személytől lesz függetlenné, kivel terhes, kellemetlen viszonyban állott. Megmenekedni a rosz feleségtől, a kegyetlen urtól. V. ö. MENEKĚDIK.