, (meg-hitt) ösz. mn. Kinek öszinteségében, hűségében, becsületében teljesen bizunk, kinek kétkedés nélkül hiszünk, s mint olyannal belsö titkainkat is közöljük. Meghitt szolga. Meghitt barát. Meghitt emberre bízni magát. Néha am. magában tulságosan bizó, magáról sokat tartó, magahitt.