, (meg-gondolt) ösz. mn. 1) Személyről szólva, ki valamit észszel meghányvet. Érett eszü, meggondolt férfiak tanácsát követni. 2) Tettre vonatkozólag, amit az ész meghánytvetett, minden oldalról megvizsgált, és úgy határozott el. Meggondolt beszéd, itélet. Meggondolt vállalkozás.