, (meg-ágyaz) ösz. áth. 1) A puskacsőt úgynevezett ágygyal ellátja. V. ö. PUSKAÁGY. 2) Önhatólag am. az ágyneműt kellőleg elrendezi, öszverakja, az ágyat megveti. Átv. ért. nyomtatás alkalmával a szalmás gabonát a szérűn kellőleg elhelyezi. Jelenben: ágyaz. V. ö. ÁGY, és MEG (2).