, (min-d-ěn-ség) fn. tt. minděnség-ět, harm. szr. ~e. 1) Legterjedtebb ért. a létező lények öszvege, vagyis a nagy világ. Isten, a mindenség alkotója v. teremtője, igazgatója, fentartója. 2) Szükebb ért. bizonyos mennyiségnek, sokaságnak öszvege, öszveség.