, (menny-beli) ösz. mn. 1) Mennyben lakó. Mennybeli szellemek. Különösen mint főnév jelenti magát az Istent. Dicsőség a magas mennybelinek. Máskép: magasságbeli. 2) Szélesb. ért. mennyhez tartozó, arra vonatkozó, mennyei. Mennybeli dicsőség, örök boldogság.