, (meg-dicsöűl) ösz. önh. Dicsővé, hiressé, kitünővé lesz. Világhirű jótétemények által megdicsőülni. Különösen, erkölcsi, vallási érdemekért az üdvözült szentek sorába emelkedik; mintegy mennyei fénytől körülsugározva felmagasztaltatik. V. ö. DICSŐŰL.