, v. MŰVEL (mü-v-el) áth. m. müvelt. 1) Általában tesz, cselekszik, csinál valamit. Jót, roszat művelni. Mit müvelsz? Egész nap semmit sem művel. Ez értelemben az általános nyelvszokás szerént inkább: mivel. 2) Valamit bizonyos szabályok vagy mód szerént munkál, bizonyos czélra alkalmassá tesz. Kertet, szőlőt, földet müvelni. Ez is szokottabban és szabatosabban: mivel. 3) A testi vagy szellemi tehetségeket képezi, idomítja, nemesíti, finomítja stb. A táncz, lovaglás, vívás művelik a testet, s a zene, festészet, tudományok stb. a lelket. A lelki tehetségeket olvasás, tanulás által müvelni. Magát és másokat kimüvelni. Ezek szerént szabatosan, sőt a közéletben is: mit mivelsz? am. mit csinálsz? mivel foglalkodol? (általában); mit művelsz? pedig azt jelenti: szellemileg mivel foglalkodol?
A régieknél, pl. Margit életében, Benigna imakönyvében, Debreczeni legendáskönyvben, közbevetett v nélkül is: müel v. műel, v. míel, honnan a müelkedik, müelkedet származékok is, mint fual, fualkodik, fualkodás. V. ü. MŰ.