, (mű-v-el-etlen-ség) fn. tt. műveletlenség-ět, harm. szr. ~e. Különösen személyre vonatkozólag am. a testi és szellemi tehetségeknek nyers, kifejletlen, idomítatlan állapota, vagy tulajdonsága. Keményebb kifejezéssel: durvaság, nyerseség, otrombaság, faragatlanság, bárdolatlanság. Müveletlensége minden szavából és tettéből kilátszik. V. ö. MÜVELETLEN.