, (mut-at-koz-ik) k. m. mutatkoz-tam, ~tál, ~ott, par. ~zál. 1) Láttatja magát, elétünik, különösen gyakorlatos értelemben is. Némely vadak csak esténként mutatkonak. Itt a tavasz, mert a fecskék, gólyák már mutatkoznak. 2) Bizonyos alakban, több helyen elétünik. A szőlők és vetések szépen mutatkoznak. A gyümölcs is jól mutatkozik. 3) Tulajd. ragu viszonynévvel am. bizonyos alakot ölt magára, valamihez hasonló szinben láttatja magát. Az időjárás állandónak mutatkozik. Szolgám eleinte igen hűnek és szorgalmasnak mutatkozott. A képmutató nem az, aminek mutatkozik.