, (murr-an) önh. m. murrant. Székely tájszólás szerént mikor a követ, karikát stb. hengergőleg dobják az úton, kezdetben egyet murran, s ha tovább hengeredik: murrog vagy durrog. Más ily hangra is vonatkozhatik. Megmurranta magát a szél. (Kriza J.), a székelyeknél am. általánosabban: neki durálta magát. Megmurran a székelyeknél azt is teszi, meg v. neki búsul, mord kezd lenni. Rokon vele a latin murmur, finn murahdan = murranok.