, (moz-u-an v. moz-v-an) önh. m. mozzan-t. Alig kezdett, s legott bevégzett mozgást tesz, pl. mozzan az ember, midőn megijed; mozzan a szék, ha kevéssé megcsuszik. Meg sem mozzan. Különbözik tőle: mozog, mely folytonosságra, s mozdúl, mely a mozgás kezdetére vonatkozik. V. ö. MOCZCZAN.