, (mut-og-at-ás) fn. tt. mutogatás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Cselekvés, midőn valaki mutogat. Különösen jelent fitogtatást, vagyis némi kevélységgel járó jeladást, mely által valaki akár valódi akár képzelt jelességeire másokat figyelmeztet; öszvetétellel is: magamutogatás.