, MOZDITÓ, (moz-d-ít-ó) mn. és fn. tt. mozdító-t. Aki vagy ami mozdít. Mozdító erő. Szerencsét előmozdító ajánlatok, pártfogások. Mint főnév jelent oly személyt, ki bizonyos ügynek folyását megkezdi, ki másokat rábír, hogy veszteglő állapotukat elhagyják , s működjenek , hogy valamibe kezdjenek, stb.