, fn. tt. mozaik-ot. Közvetlenül a franczia mosaïque után képzett szó, s jelent oly képmüvet, melyben az alakok festett kő- vagy üvegdarabkákból mesterségesen vannak öszverakva és ábrázolva. Középkori latin nyelven: opus musivum, görög nyelven: μουσετον, mely a régi görögöknél muzsák templomát, továbbá akadémiát stb. jelentett, melyből vették át a ,muzeum szót is.