, (meg-köp) ösz. áth. 1) Köpve kijelenti, hogy utálatosnak tart valakit v. valamit. Szokottabban: leköp. 2) Mondják különösen legyekről, midőn valamit bemocskolnak, vagyis tojásaikat, ganajokat lerakják. A legyek megköpik a falat, a tükröt, a hust. V. ö. KÖP.