, (meg-fut) ösz. önh. Futva eltávozik, elmegy. Itt a meg am. el. Használtatik tárgyesetes viszonynévvel is, midőn am. bizonyos utat, vonalt futva megtesz. A versenyzők háromszor megfutották a pályát. Megfutni az erdőt am. futtában be- vagy megjárni. V. ö. FUT.