, (meg-egyenel) ösz. áth. 1) Egyenlővé tesz. 2) Simává, egyenessé tesz, pl. valamely tér rögeinek, dombjainak elhárításával. 3) Heves megyei tájnyelven am. kedvetlenül vesz, mintegy nem egyezik bele. Eddig a szomszéd kutjáról hordtam a vizet, de gazdája megegyenlette.