(magy-al-os) mn. tt. magyalos-t v. ~at, tb. ~ak. Magyalbokrokkal, vagy fákkal benőtt. Magyalos bércz, erdő. Használtatik egyszerüen is főnevül, tárgyesete ~t, tb. ~ok; erdő, melyben magyalfák tenyésznek, olyan, mint, szilas, füzes, tölgyes, bükkös, nyires stb.