, (mér-ěs-ék-ěs) mn. tt. mérsékěs-t, v. et, tb. ~ek. A cselekvésben bizonyos határt, kellő megszorítást tartó; a maga nemében nem túlzott. Mérsékes munkálkodás. Mérsékes áron tartani valamit. Különösen am. beszédben, társalgásban módot, illemet tartó, szerény.