, (moty-og) önh. m. motyog-tam, ~tál, ~ott. Oly emberről mondják népies nyelven, ki valaminek végrehajtásában igen lassan halad, mintha csak motonozna, motorászna. A ty hangban némi gúny is látszik rejleni, mintegy a cselekvésbeli lágyság, puhaság, hanyagság kifejezéseül. Minthogy pedig a lotyog igével szeret együtt járni: totyog-motyog, e rokonságnál fogva némi hangutánzásra is vonatkozik.