, (mocs-k-ol) áth. m. mocskol-t. 1) Mocsokkal becsunyít, undokol, rutít valamit. Igekötőkkel: bemocskol, megmocskol, öszvemocskol. 2) Átv. ért. valakit erkölcsileg becsunyít, azaz holmi rágalmakkal, gyalázattal illet, leszól, becstelennek mond stb. Úgy lemocskolták, hogy egy krajczáráru becsület sem maradt rajta. V. ö. MOCSOK.