, (mód-os) mn. tt. módos-t, v. ~at, tb. ~ak. 1) Bizonyos módot, illetőleg helyes mértéket tartó, nem tulzó, a körülményekhez illő, szerény. Módos magaviselet. Módos társalgás, beszéd. 2) Tájszokásilag am. gazdag, ki mutat valamit, kinek tekintélyes vagyona van. E városban több módos polgár lakik. Ő igen módos ember. V. ö. MÓD.