, mn. tt. mogorvát. Mord, komor, morgolódó, durva, sötét arczu, savanyú kedvü. Mogorva vén ember. Leginkább oly emberről mondjuk, ki feketevérüségénél fogva a társaságot kerüli, mások iránt kéméletlen, nyers. Talán áttételes szó, melyben g és r helyet cseréltek, mint kenyér am. kerény szóban az ny és r, s eredetileg am. morgova a morog törzsöktől, és igenévből lett melléknév, milyenek ponyva (bonyva), polyva, golyva stb. Elemezhető a mord törzsből is: mordova, morgova, mogorva. Mongolul mong (= durczás), melyből származtatják némely történetírók a ,mongol szót.