, (mi-ség) fn. tt. miség-ět, harm. sz. ~e. Azon alkatrészek öszvege, melyek valaminek milétét, vagy mivoltát teszik, vagyis meghatározzák, hogy mi? pl. az ember miségét a test és lélek teszik. Különbözik tőle a milyenség v. minőség, melyek a tulajdonságokat különböztetik meg, pl midőn a gyáros arról tudósítja a kalmárt, hogy vásznat és posztót küld neki, akkor az árunak miségéről értesíti egyedül; midőn pedig tulajdonságait számlálja el, a milyenségre is figyelmezteti.