, (mint-hogy) ösz. ksz. Okot okozattal, előzményt következménynyel köt öszve, mely esetben az öszvekötött eszmék között bizonyos hasonlat állítása vagy tagadása rejlik, miért nem csak a mint, hanem a hogy is hasonlatot, módot jelent. A szabályos körbeszédben a megfelelő ellenmondatot tehát, v. azért, v. annálfogva okhatározók vezérlik, pl. minthogy a felhozott vádak ellen igazoltad magadat, tehát a törvényszék ártatlannak nyilvánítva szabadon bocsát. Egyébiránt az okozatot, v. következményt kifejező mondat állhat elűl is, határzó nélkül, pl. a felsőség különösen ajánlotta őt, minthogy mindig példásan viselte magát. Néha ellenmondó jelentéssel bír, s am. mintsem, s a viszonymondatban inkább felel meg neki, pl. inkább meghalok, mint hogy vétkezzem; de itt, mint látjuk, inkább elválasztva irandó: mint hogy.