, (menyekző-éj) ösz. fn. 1) Éj, melyben a menyekzői lakomát, tánczvigalmat üllik. 2) Éj, melyen az új házasok először öszvekelnek. Ez csaknem országos népszokás szerént, a legszigorúbb télben is vagy a házpadláson, vagy hideg kamarában történik, hová a násznép zenével, s némi szertartásokkal kíséri a jegyeseket.